MENÜ

www.tengericocik.freewb.hu
Minden ami tengerimalac!

A C-vitamin fontossága

 

A tengerimalac szervezete nem képes a glükozból aszkorbinsavat előállítani, ezt a számára vitaminná vált létfontosságú szerves molekulát a táplálékkal veszi fel.
C-vitamin a legtöbb növényben szintetizálódik, és az aszkorbinsavat számos állat is megtermeli a maga számára. A gerinctelen állatok és a rovarok aszkorbinsav-szintézisre képtelenek. A gerincesek ősibb csoportjai, az ősibb halak, kétéltűek, hüllők és a kevésbé fejlett madarak a veséjükben termelték az aszkorbinsavat, mivel a glikogént, az aszkorbinsav szintézisének legfőbb forrását ezeknél a vese tárolta. Az emlősöknél, melyek az emlősszerű hüllőkből alakultak ki, az állandó testhőmérséklet (melegvérűség) kialakulása, a növekvő stressz és a gyorsabb anyagcsere közrejátszott abban, hogy az aszkorbinsav-termelés már ne a vesében, hanem az egyre nagyobb szerepet betöltőmájban mehessen végbe. Míg az evolúciósan ősibb madaraknál (pl. a csirkéknél, kacsáknál, galamboknál, ölyveknél) az aszkorbinsav biószintézise a vesében történik, az énekesmadár alakúaknál (Passeriformes) egyes fajok a májban és a vesében is szintetizálnak aszkorbinsavat, mások ezt már csak kizárólag a májban állítják elő.


A C-vitamin története
A skorbutról írások már időszámításunk előtt megjelentek, az Ótestamentumban és egyiptomi papirusztekercseken is említést tesznek róla, egyik értekezésében Hippokratész is körülírja. Az ókorban rettegett betegségként tartották számon, tél végén, tavasz elején főleg a nyomorban élőket tizedelte, és hadjáratok, háborúk idején is tombolt. A nagy földrajzi felfedezések korszakában, és később is, a hosszabb hajóutak során a „tengeri pestis” tömegesen szedte áldozatatait. Jacques Cartier francia felfedező Kanada partjainál a bennszülött indiánoknak köszönhetően fehér cédrus tűleveleiből készült főzettel mentette meg a legénység beteg tagjait a haláltól, a későbbi hajóútak során emberei egyebek mellett savanyú káposztát, citrusféléket, sárgarépalekvárt és malátasűrítményt is kaptak, így kerülve el a skorbutot. Mindez azonban hamar feledésbe merült.
James Lind skót hajóorvos 1747-ben a Salisbury hajón tengerészek kis csoportjaival kísérletezett, különböző szereket próbálva ki a skorbut ellen. John Woodall sebész 1617-ben kiadott „Az orvos kézikönyve” c. munkáját is figyelembe véve, 1753-ban, James Lind megírta a „A treatise of the scurvy” című könyvét, melyben a skorbut lehetséges kezelésére a citrusfélék fogyasztását ajánlotta. Felfedező útjain James Cook kapitány a legénység étrendjébe már savanyúkáposztát és gyümölcsleveket is beiktatott, ennek köszönhetően senki sem betegedett meg skorbutban. A tanulmányáért, amelyben mindezt leírta, a Royal Society Társaság 1776-ban a Copley-éremmel tüntette ki. A Brit Tengerészet, késve, csak 1795-ben rendelte el, hogy valamennyi angol tengerjáró hajó fedélzetén legyen citrusféle.
1907-ig a skorbutot csupán emberi betegségnek tekintették, ekkor Holst és Frohlich kísérleti úton tengerimalacon véletlenül skorbutot hozott létre, így fedezték fel a C-vitamint.
Szent-Györgyi Albert, és Joseph L. Svirbely amerikai vendégkutató a szegedi egyetem laboratóriumában tengerimalacok mellékvesekérgéből izolált aszkorbinsavat, ezt hexuronsavnak nevezték el. Erről bebizonyosodott, hogy azonos a Holst és Fröhlich által 1907-ben fölfedezett C-vitaminnal. Tanulmányuk, melyben felfedezésükről számoltak be, a Nature című tudományos folyóirat 1932. április 16-i számában jelent meg. 1933-ban Szent-Györgyi Albertnek paprikából sikerült nagyobb mennyiségű C-vitamint kivonnia. 1933-ban Norman Haworth brit vegyész és Tadeus Reichstein lengyel születésű svájci vegyész egymástól függetlenül megállapították a kémiai szerkezetét. A C-vitamin szintetikus előállítását 1934-ben Baselban kezdték meg. 1937-ben „a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért” Szent-Györgyi Albert fiziológiai és orvosi Nobel-díjat kapott.
A C-vitamint a skorbutot megelőző hatására utalva nevezték el aszkorbinsavnak, vagyis skorbutmentesnek.
Az emberszabású főemlősők, az ember, egyes hal- és madárfajok (pl. lesőharcsa, füstifecske), és egyes emlősők, mint pl. a gyümölcsevő denevérek és a tengerimalacok, elvesztették azkorbinsav-szintetizáló képességüket. A reakciósor négy lépése enzimek közreműködésével a máj- ill. egyes fajoknál a vese sejtjeiben játszódik le. A szintézis három lépését katalizáló enzim a szervben jelen van, csupán az utolsó lépést katalizáló enzimfehérje, az L-gulonolakton-oxidáz (L-gulono-gamma-lakton oxidáz - GLO) hiányzik, mivel ennek génje az evolució során többszörös mutációt szenvedett. E génmutációk feltételezhetően valamikor a kréta időszak vége - oligocén korszak között következtek be, amikor számos hüllő kipusztulását követően a szárazföldön az emlősök fejlődése felgyorsult. A trópusi vagy szubtrópusi területeken gazdag táplálékforrás állt az ott élők rendelkezésére, aszkorbinsav-szükségletüket bőségesen fedezték a gyümölcsök, levelek, növények.
M. Nishikimi és tsai (1992) megállapították, hogy a tengerimalacnál az L-gulonolakton-oxidáz pszeudogén kevesebb mint 20 millió éve szenvedett mutációt.

Az aszkorbinsav az egyik legfontosabb vitamin, számos reakció elősegítője. Antioxidáns hatása fokozza a sejtek regenerációját, közömbösítve a szabadgyököket, elengedhetetlen a kötőszövet fontos alkotójának, a kollagénnek a képződéséhez, fontos szerepe van a sejtlégzésben, növeli az immunrendszer által termelt ellenanyagok szintjét a vérben, és így a szervezet sokkal aktívabban leküzdheti a fertőzéseket, betegségeket. Erősíti az izomszövetet, a hajszálerek falait, segíti a sebek gyógyulását, a kalcium, a vas felszívódását, nélkülözhetetlen a fogak, a fogíny és a csontok egészsége szempontjából. Sokféle enzimet aktivál, részt vesz a mellékvesekéreg-hormonok szintézisében, védelmet nyújt a stressz ellen, nagyobb mennyiségben segíthet egyes rosszindulatú daganatok gyógyításában, csökkenti a szürkehályog kialakulásának a kockázatát stb.
A legmagasabb C-vitamin tartalma a frissen szedett zöldféléknek, zöldségeknek, gyümölcsöknek van. A skorbut elkerülhető, hanaponta friss zöld füvet adunk a tengerimalacnak. A sárgarépa, különböző zöldfélék, zöldségek és gyümölcsök váltakozóadagolása az étrendben szintén ajánlott.
A friss zöld fű C-vitamin-tartalma általában 50 mg/100 gramm.

Egy felnőtt, átlagos súlyú tengerimalac napi szükséglete kb. 10 mg C-vitamin, kb. 1 mg C-vitamin 100 gr testtömeghez számítva. Ez a mennyiség a nyári időszakban biztosítva van a természetes táplálék - zöldfélék, zöldségek, gyümölcsök - által.

Ne higgyük, hogy a tengerimalactápokban lévő C-vitamin mennyisége fedezi a tengerimalac napi C-vitamin-szükségletét. Még a raktározás alatt sokat veszíthet értékéből. Ellenőrizzük gyártási idejét, 90 nap után C-vitamin mennyisége jóval kevesebb, mint a csomagoláson feltüntetett. Annyit vásároljunk, amennyi a gyártástól számított 90 napon belül elfogy. A tengerimalactápot hűvös, száraz helyen, 22 C0 alatt tároljuk. Egyes tápok stabil C-vitamint tartalmaznak, a gyakran előforduló vitaminokkal ellentétben ez levegővel érintkezve nem bomlik le, megfelelően tárolva hosszú ideig hatásos.

Elfáradtunk Télen a C-vitamin fontossága különösen nagy hangsúlyt kap, hiszen ebben az időszakban az elfogyasztott élelem vitamintartalma általában igen alacsony. Ebben az időszakban a tengerimalacétrendje minél több C-vitaminban gazdag zöldfélét, zöldséget és gyümölcsöt tartalmazzon. Ha táplálkozásába nincs kellő mennyiségben beiktatva, szükségessé válik a C-vitamin tabletta vagy cseppek formájában történő adagolása. A szükségletet nagyban befolyásolják a körülmények (rutin, elválasztás, stresszhelyzet, társítás), az állapot (pszichofiziológiai állapot, fertőző betegség, kor, vemhesség), az adagot ezeket figyelembe véve kell meghatározzuk. Egyéntől függően télen a tengerimalacnak C-vitamint kúraszerűen naponta egyszer 7-10 napig, 2-3 naponta egyszer vagy átlagosan legalább hetente egyszer adjunk. Az aszkorbinsavat cseppek formájában (Cebion cseppek), vagy por alakú formában kevés vízzel adagoljuk.

Fontos!
- A C-vitamint vagy bármilyen gyógyszert ne keverjük az itatójába/ivóvízébe. Amellett, hogy oldat formájában az aszkorbinsav gyorsan oxidálódik, nem tudhatjuk, hogy ily módon elég mennyiség jut-e szervezetébe, ráadásul a víz ízét is megváltoztatja és esetleg arra késztetheti, hogy többé már ne igyon belőle. Nagyon fontos, hogy a tengerimalac tiszta, jóízű vizet kapjon, ez elengedhetetlen az egészséges élethez.
- Oxigén, fény és hő hatására a C-vitamin könnyen bomlik.
- Ha por alakú formában kevés vízzel feloldjuk, ne használjunk klóros vizet! Desztillált vizbe se keverjük, hosszabb távon káros a szervezetre! Használjunk sima vizet.
- Fémtárgyak - vas, réz, cink, alumínium - katalizátorként hatnak, elősegítik az aszkorbinsav oxidációját, kémiai lebomlását.

Figyelem! A vemhes és szoptató nőstények, a beteg illetve a különböző bőrbetegségben szenvedő tengerimalacok és a növekedésben lévők kétszer, vagy egyes esetekben akár háromszor annyi C-vitamint igényelnek, mint az egészségesek! A C-vitamin-szükséglet ilyenkor 20-30 mg/ttkg. C-vitaminhiányos állapotban a legalább 7-10 napig (!) tartó kezelésnél a napi adag 30, vagy akár 50 mg/ttkg is lehet. Hatásosabb, ha a napi adagot nem egy alkalommal egyszerre, hanem elosztva, naponta kétszer adjuk.

- A túl nagy dózisban adott vagy nagy dózisú C-vitaminhoz hozzászoktatott (!) tengerimalacnál később a normális mennyiségű C vitamin bevitel mellett vitaminhiány, pszeudo-skorbut jelentkezhet, főleg akkor, ha az adag hirtelen csökken.
- Nagy dózisban adagolva a felesleg a vizelettel távozik.
- A hosszú ideig és nagy (!) dózisban adott aszkorbinsav az arra érzékeny egyedeknél hasmenést, enyhe haspuffadást okozhat.

A lehető legjobb választás: a természetes táplálék. A szintetikus C-vitamin a növényben fellelhető természetes vitaminnak csak izolált részeit tartalmazza. A természetes C-vitaminban az aszkorbinsav többszörösen összetett (poliaszkorbát) formában fordul elő. Mindig részesítsük előnyben a táplálékban természetes formában előforduló vitaminokat.

Hol a társam?


 

Asztali nézet